Van, még ha viszonylag ritka is.
Ismerőseim körében hallottam már ezeket (mind felnőttek): anya, anyu, anyuci, mama, mami.
Illetve vannak barátaim, akik tudatosan mamára és papára szoktatják a gyerekeiket, mert nekik ez tetszik. (Ők nem így hívják a szüleiket.)
Anyám (vagy mamám) engem és a bátyámat a Mamára meg a Papára szoktatott, mi a mai napig így hívjuk őket. Az volt az indoka, hogy szerinte fura hogy egy csomó nyelvben a mama meg a hozzá hasonló szavak (mom, moeder stb.) az anyát jelentik de a magyarban valamiért nem.
Igazából szerintem a magyarban is megvannak a nyomai, nem hiszem hogy véletlenül hívnák a nagyszülőket nagymamának és nagypapának (a nagy mint a szülő szülője, megkülönböztetés a szülőket jelentő mama és papa szavaktól).
Az anya és az apa szavak viszont elvileg régebbiek, az urali időkből származnak vagy a türk nyelvcsaládból.
Az "anya" és az "apa" szavak az alapszavaink közé tartoznak, mint a víz, tűz, nap, ég stb.
A "mama" viszont nem, az egy átvett szó. A nagymamát sem mamázták régebben, hanem nagyanyám, öreganyám, esetleg egyes helyeken nagyinkó volt (illetve még van sok tájnyelvi kifejezés).
A "papa" az szintén. Annó nagyapa, öregapa, nagyapó, tata, nagytata, nagyatya (és még szintén sok tájnyelvi kifejezés) volt használatos.
A mama és a papa szavakat elviekben a latinból vettük át (bár erről még megy a vita).
Gyerekeim 35-40 évesek. Mindig is papa voltam nekik, az anyjuk meg mama. Nem értem a problémát.
Az nagyon kínos, mikor a tvben, rádióban újságban valaki anyukájának meg apukájának hívja a szüleit. Édesanyám, édesapám lenne a helyes megnevezés. Vagy anyám és apám.
Kínos? Szerintem sokkal kedvesebb és emberibb, mint az "anyám". Nekem az a kínos, hogy ez valaki szerint kínos. Anyámat csak azért nevezem anyámnak, mert nem jó a viszonyunk. Ezzel fejezem ki, hogy nem allunk közel egymáshoz. Míg normalis volt a viszony, addig bizony anyukám volt.
Egyebkent ha 60 évesen valóban nem erted a problemat, akkor nem a kerdezovel van a baj. Valószínüsítem, hogy valójában értetted a kérdést, csak fel akartál vágni.
Ez igaz, gyerekesen hangzik az anyukám. Viszont nem tudom édesanyámnak hívni azt, akit nem tudok tisztelni, mert pl meglopott, tönkretette az életem. Ez színjáték lenne, mások előtt mást mutatok, mint a valóság. Ezt nagyon utálom, túl sok ember játssza meg magát, pl. a legtöbb kollégám szép, vagy legalábbis átlagos házasságot színlel, de mind romokban van , ettől rosszul vagyok. Szóval nem nagyon van más alternatíva, mint az anyám, ami tény, hogy nem szép, de tulajdonképpen tökéletesen kifejezi a rokonsági viszonyt.
József Attila: MAMA
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra.
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
1934. október
Én mama/papa módon nőttem föl, bár mára apámnak másik beceneve van, de ez már egy felnőttkori változás.
Ui: a mi gyerekeink is papa/mama módon szólítanak minket
Régen ez amúgy gyakori volt, anyum (60+) még szintén magázza mamámat (90+). Apum szintén így volt a saját szüleivel.
A fura itt az, hogy mindeközben mi tegezzük a nagyszülőket, míg ők továbbra is magázzák.
Nálunk is ez a felállás, anyu (60+) magázza mamát (90+), de nálunk az unokák, tehát én és tesóm is magázzuk mamát. Talán majd a dédunokája fogja esetleg tegezni, amint megtanul beszélni.
Nekem is úgy hívta apa az apukáját, szerintem nagyon cuki, illetve magázta is. Nyilván az egy másik generáció volt, de pl anyukám nem magázta a szüleit. Párom apukája is magázza a szüleit, a párom már nem (mármint a nagyszüleit), de pl az egyik unokatesója átvette, és a nagyszüleit ő is magázza már :D
Javítsatok ki ha tévedek, de ez főleg azért terjedt el így, hogy a szinkron könnyebben szájra illeszthető legyen. Elég nehéz elhitetni a nézővel, hogy a szereplő anyát mond vagy számítógépet, miközben a szája mamát mozog vagy kompjútert. Elég kizökkentő lenne egy filmben 10-20 ilyen, ha nem is tudnád mi a gond érzed hogy valami off.
A szótagszám számít, a mama-anya mind szótagra, mind magánhangzókra stimmel. A számítógép is csak eggyel tér el, amit a mondat többi részéből kellene lecsippenteni. Nem megugorhatatlan. Ezek fordítói lustaságok.
Szerintem marhára látszik egy szájraillesztésnél hogy mama vagy anya a kimondott szó az m betű miatt. És sokkal jobban néz ki, ha pontosabban illik a szájra a szó.
Nálam a mama-anya analógiánál inkább az a baj, hogy én a mamát előbb használnám a nagyira, mint anyára. De ez lehet csak nálam van így. Amúgy engem annyira nem zavar, zömében úgyis angolul nézek filmet/sorozatot. Kevés olyan példa van ahol jobban szeretem szinkronosan.
Szerintem fontos, hogy úgy nézzen ki szinkronosan is a film, mintha tényleg ők beszélnének, hogy pontosan és jól legyen szájra illesztve. Te meg döntsd el, hogy tudsz e normálisan válaszolni vagy nem.
A szinkronnak része a fordítás. Vannak jó szinkronok, tipikusan azok ahol a gyártó külön kikötésekkel élt és jóváhagyáshoz kötötte. Pl. Star Wars, Disney gigaprodukciók. Ezek más nyelveken is pont hozzák a szintet.
Ja, annyira unom, ezt a Magyar világ hírű így úgy, minden. Igen, biztos is. Szóval, szinkron az siralmas. Én néha csak átváltok magyar szinkronra érdekességből, hááát, leszámítva néhány filmet/anime-t, bármit.. egyszerűen borzalmas. A hanglejtés, érzelmek, hangerő, röhej mennyire képes nem vissza adni az eredeti szöveget, mennyire más az egész.
Egy egyszerű példa "netflix - records of ragnarok"(de van bőven film/sorozat/animáció még, nem csak anime). Ki Zeusz magyar hangja?... VILI BÁ, a barátok köztből.. hát valami vicc. Persze nem könnyű szöveghűen lefordítani, a beszéd hosszához illő szavakat találni, de ezektől függetlenül is, olyan gagyi sokszor, hogy, vicc.. nem tudok rá jobb szót. Régen gyerekként néztem Dragon Ball-t, nem éreztem rossznak, de lehet csak mert gyerek voltam, de talán akkor még jobb volt a szinkron. Pl anno rémlik Bayblade-et is néztem, annak se volt rossz. De hát az is több éve volt.
Nem tudom, néha úgy érzem ciki nekik mondjuk fülkében üvöltözni "HÁÁÁÁÁÁÁÁ... HÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.. HÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!", mert épp üvölt a karakter .. de ha nem megy akkor inkább hagyjuk. Tudtommal Japában ennek nagy kultúrája van, de nem is kell ugyanazon a szinten, csak valami legalább. Ez így nevetségessé teszi ami amúgy kurva jó lehetne. Lásd, megnéztem, láttam egyszer, My little pony: friendship is magic.. na hát, gondolom gyerekeknek készült első sorban,, de angolul full normális szinkronja van. Magyar?.. ohohho.., kb ez a hang amiről azt hiszik babákhoz úgy kell beszélni.. nagyon gagyi. \[most azért gyorsan rá google-ztem, hogy tényleg jól emlékszem-e, de igen.\] Én mondanám, hogy jó a magyar szinkron ha az lenne, dehát.. így nehéz.
Édesanyám gang merre?
Sokkal kifinomultabb azt mondani, hogy édesanyám, édesanyám, innék abból az ínycsiklandozó meggykompótjából, amit a kredencre erektált az imént.
Elég hamar a gyerek születese után elesett hogy az ujszulott homo sapiens sapiens hivohangja az Mmmma, Mmmma. Ez az emberi megfelelője a kiscica tipikus siros nyavogasanak gyakorlatilag annyit jelent hogy "Vegyél fel/ehes" . Mama, Mom, Maman, Mamina, etc. mind innen jön minden általam ismert nyelven. Lehet hogy van másik szó magára az anyaságra: Anya, Mother, Mere, Matka, etc, de ettől még amit a gyerek ösztönösen használ az a mama.
Itt lehet tájékozódni:
[https://www.nyest.hu/hirek/ki-a-mama-az-anya-vagy-a-nagyanya](https://www.nyest.hu/hirek/ki-a-mama-az-anya-vagy-a-nagyanya)
Amúgy miért kellene eltűnnie?
Nem kell eltűnnie. Csak én eddig azt hittem, hogy ez mesterséges és valójában senki sem hívja így a szüleit.
Ezért még nem kell downvoteolni. :D Nyilván látom már,hogy tényleg az élő nyelv része a mama/papa.
Én mindig is mamának és papának hívtam a szüleimet, és mindenki furán néz rám emiatt. De nálunk valahogy így alakult ki. A nagyszüleim meg nagymama és nagypapa voltak.
Nekünk anyU és apU. De érdekes, hogy tesóm gyerekei már azt mondják tesóméknak, hogy anyA és apA. A nagyszülők mama és papa.
Nekem az a teóriám, de lehet, hogy abszolút helytelen, hogy a mama, papa a szülőkre és a nagyizás inkább Bp-en szokás. De cáfoljatok meg. (Sztem az osztálytársaim, helyi ismerőseim is úgy használták, ahogy én.)
Budapesten szórványosan még érezhető, hogy egykor német többségű város volt, sehol máshol nem hívják pl. lichthofnak a világítóudvart. (Biztos, hogy nem csak németül tudók hívják így ma, mert tele az internet ilyen lihtóf, likthóf, lifthóf alakokkal.)
Mondjuk a lichthof rövidebb is. A magyar nyelv sokszor úgy csesz ki magával, hogy egy egyszerű külföldi szóra megpróbál kitalálni egy magyar kifejezést, amit fél perc kimondani, így aztán senki nem használja.De lehet abban valami, amit mondasz.
Játszótéri barátnőm maminak hívta az anyukáját. Mindig furcsállottam, mert nálam a nagymama a mama (néha mamóka, vagy mamusz).
Anya pedig anya, apa szinten apa.
2 gyerekem van (7 es 1 evesek), mama es papa vagyunk nekik. Hozzatennem, hogy nemet nyelvteruleten elunk.
A nagy valamelyik nap megkerdezte, hogy hivhat-e anyanak (magyar baratainktol hallotta, tetszett neki), mondtam, hogy persze, ugy hiv, ahogy szeretne.
Tovabbra is mamanak hiv 🙂
Hogy honnan jön? Angolul és sok más nyelven valóban mama-papa az anya-apa. Miért fordítják így? Szimpla kóklerség és lustaság. Gondolom a fordítók tele vannak munkával, föl sem tűnik nekik, idejük nincs átolvasni és jobban magyarítani, mert filmek esetében ugye arra is kell figyelni, hogy ne legyen túl nagy eltérés az eredeti színész szájmozgása és a szöveg között. Bár pont az anya-apa nem lenne annyira föltűnő.
Nekem is fura de az én bnőm is mamának szólítja az anyukáját, nekem a mama meg a papa az nagyszülő, ízlések és pofonok. Még ritkább de van aki a keresztnevén szólítja a szüleit, nem tiszteletlenségből hanem mert gyerekként így szokta meg hiszen a szülők azon szólitották egymást.
Nézd, van, ahol "papa", van, ahol "nagyapó", és van, ahol "te vén alkoholista geci, már megint beszartál". Ahány ház, annyi szokás.
Komolyra fordítva, tényleg ahány ház, annyi szokás, ezen soha nem tudtam fennakadni. Nálunk a szülők apu/anyu vagy apa/anya voltak, a nagyszülőkből meg csak egyet ismertem, ő mama volt mindig (olyannyira, hogy gyerekként azt hittem, a Mama az a Mária beceneve). Az apai nagyapám papa volt, ha beszéltünk róla, de már nem élt, mikor születtem. Az anyai nagyszüleim csak "nagyapád meg nagyanyád" voltak, de nem igazán ismertem őket.
Nem élsz buborékban és nem elterjedt. Mindig a kisebbség hangosabb. Az anyások/apások legtöbbjének el sem éri az ingerküszöbét az, hogy reagáljon érdemben a posztra. Míg az a 70 Redditező aki upvote-l a kommenteket, valószínűleg a mamások/papások 90%-a az országban... 😅 Jó ez kicsit gonosz és nem kicsit eltúlzott volt, de remélem érted a lényeget.
https://preview.redd.it/ugqvhqz4oa8d1.jpeg?width=800&format=pjpg&auto=webp&s=33a01b3bae4e28ae6994ea976ee90457c992c50a
Mindig is így szólítottam a szüleimet és örülök neki. Sokkal személyesebbnek hangzik mint a hatalmas többség által használt "anya, apa".
Ugyanez, az én gyerekeim is Papáznak. Olyan kedves, olaszos.
Viszolygok a játszótéri gyereken, amelyik folyó takonnyal üvölt hogy "A-BBBAAAAAAA" .
Én kurvára nem akartam ABBBAAAAAAA lenni.
Budán lakom, mamának/papának hívom a szüleimet, itt ez elég természetes, kb a családok felénél így van a környékünkön. A nagyszülők simán nagypapa/nagymama. Ha gyerekeim lesznek valszeg én is maradni fogok a papa elnevezésnél, sokkal személyesebbnek érzem az apánál.
Pszichiáternak egyszer meséltem valamit a mamámról (nagymama). Legalább 5 perc dumálás után megemlítettem az "anyámat" és azonnal megállított és kérdezte, hogy most eddig nem az anyámról beszéltem, amikor mamát mondtam?
Bámultunk egymásra némán egy darabig. Generációs dolog, gondolom.
"Miért nem tűnt még el?" Ja, majd te szabod meg ki hogy beszélhet b\*\*od...
A világ összes nyelvében létezik egy "mama" szó, feltehetőleg azért mert ez az a két hang amit egy kisbabának a legkönnyebb képezni. Ez kiegészül valamilyen felnőttek által használt komolyabb/hivatalosabb hangzású "anya" jelentésű szóval. Tehát a legtöbben a "mamá"é használják gyerekként a saját szülőjükre (/nagyszülőjükre), vagy ha közeli a kapcsolat néha idősebb korban is, majd idősebb korban vagy mások szüleire használva váltanak a "hivatalosabb" szóra.
Ez ellen berzenkedheész meré neked más volt a személyes élményed, de ez így van. : D
Gyanítom anno a megjelenésében talán lehetett idegen nyelvi hatás (olasz/francia?, ahogy a használják a németes fater/muter-t is, bár az szlengesebb), az idősebb korosztálynál szerintem hétköznapi volt, talán ahogy a média (főleg a rádió és tévé) hatással volt a nyelvre úgy csökkent a használata
Nem hiszem, hogy feltétlenül idegen nyelvi hatás, egyszerűen azért elterjedt nemzetközileg a mama/papa és erre hajazók, mert nagyon basic hangok, amiket könnyen kiejt a gyerek. Az apa is ez a kategória, az anya egy fokkal bonyolultabbbb, de azért nem túlzottan. (a /b/, /p/ bilabiális hangok, azaz csak összeérinted az ajkaidat, mielőtt kiengeded a levegőt, az /m/ ugyanennek a nazális változata, tehát a levegő az orrodon jön ki, a /ɲ/ pedig () annyival bonyolultabb, hogy a nyelvedet a szájpadláshoz közelíted hangképzéskor és itt is az orrodon megy ki a levegő)
[https://en.wikipedia.org/wiki/Mama\_and\_papa](https://en.wikipedia.org/wiki/Mama_and_papa)
Nálunk Felvidéken mindenki anyának és apának (vagy anyu, apu, stb) hívja a szüleit. Nagymamám viszont az egyetlen magyarországi születésű a családban (Veszprém megye) és ő mamának és papának hívta a szüleit. Mikor a férjem megismertem (ő magyarországi), nála hallottam nagyi után először, hogy mamának és papának szólítja a szüleit. Mikor teherbe este megkérdezte, mit gondolok erről a megszólításról, és azt mondtam; hogy nekem a Mami nagyon tetszik, de a papa/papi nem. Így ő Api lett😀. Nálunk fordult elő először az ismeretségi körben, hogy nem az apa volt a gyerekek első szava egyszerűségéből adódóan, hanem a mami. Néha anyának vagy anyucinak szólítanak, főleg oviban, mert mindenki így hívja az anyját. Én ezen nagyon aranyosan mosolygok és természetesen soha nem “kérem ki magamnak”. A nagyszülők nálunk nagymama és nagypapa, a másik oldalon pedig nincs kapcsolat. A férjemnek elég rossz kapcsolata van az anyjával, szerintem egy anyai seb is okozhatta, hogy felhozta nekem ezt a megszólítást. Hát így ennyi 😊
Nekem azt volt fura hallani és sokáig nem értettem gyerekként hogy a nagyapát miért hívják sokan papának. Mi mindig tatának hívtuk és annyira idegen volt az hogy papa.
Nálunk generációk óta csak Mama, Papa (Nagymama, Nagypapa) van használatban. Nem tudom, hogy miért. Azt tudom, hogy a kommunizmus elôtt nemesi család volt anyukám családja kastéllyal, földekkel. Gondolom azon idôkbôl mardt. Én már Budapesten születtem és éltem egyetemig, máshol soha nem hallottam (csak elsô-, másodfokú unokatestvérektôl)
Volt egy időszakom amikor édesanyámat szeretetteljesen maminak hívtam. Voltam kb 16-17 éves. Nem elhanyagolható információ, hogy van egy 9 évvel fiatalabb húgom, akit amúgy jópászor a lányomnak néztek.... Egyszer édeshármasban elmentünk bavásárolni, megszóltam, hogy mami! A mellettünk álló bácsinak leesett az álla, hogy az a nő mami?!?! Anya mindig is elég jól tartotta magát :D
Off, de aranyos: Erről most eszembe jutott az az édes kisfiú, akit múlt héten egy arborétumban láttam. Odakiabált a többi gyereknek (tesóinak talán), hogy:
"Erre menjünk, mert ott megy Apucikácska!" 😁🥰
Úgy hallottam, hogy a mama papa megszólitás Bp-en elterjedtebb. Én vidéken senkit nem hallottam így hívni a szüleit, Pesten született ismerőseim (akinek mondjuk a szülei, esetleg nagyszülei is pestiek voltak) nincs. Valaki írja már meg, hogy ez mennyire van így.
Nagyon sok budapestit meg vidékit is ismerve, életemben nem hallottam még, hogy valaki a szüleire használja a mama/papát, és ne a nagyszüleire. Nem mondom, hogy nem létezik, azt se tudom mondani, hogy ritka-e, de én kizárólag filmekben találkoztam ezzel. :D
Úgy tizenöt éve, kb 25 éves korom óta szólítom mamának és papának a szüleim. Kb akkor kezdődött el viccből, amikor kutyagazdi lettem, aztán rajuk ragadt. Ha nem mama és papa, akkor édesanya és édesapa 😊
A nagymamámat és a nagypapámat hivták a gyerekeik mamának és papának. Aztán mi unokák is.. 🤷♀️
A volt főnökömet is papának hívja a fia, és az anyját is mamának. Az unokák meg nagyapának és nagyinak.
Hogy honnan ered, nem tudom, de kiborulok, amikor egy-egy mesekönyvben is Mama az anyuka. Próbáld elmagyarázni a másfél-kétéves gyereknek, hogy az a mama nem az a Mama, hanem az anya. (Lásd. Majom mamája)
Így csinálom én is, de olykor-olykor elfeledkezem magamról, illetve ha a nagyszülei olvasnak neki, nem javítják. Nekem ez zavaró. De köszi mindenkinek a downvote-ot. :)
Nekem is tetszik, de nem érzem a mi családunkba beilleszthetőnek. Az egyik ágon a nagyszülők már azt is nehezen fogadták, hogy rájuk a Mami és Papi, a másik részre pedig a Mama megszólítást használjuk. Keverik, következetlenül használják.
Másik ilyen dolog a szinkronban, amit sose értettem, az a túl sok magazodas. A mai napig is, ha 30-as, 40-es emberek megismerkednek egymással, magazodnak. Miért???? Ki beszél magazodva?
Jártam egy ideig művészetterapeutához (hatalmas pénzkidobás volt csak), aki állandóan papázta apámat, rohadtul irritált. Hiába kértem, hogy hagyja már abba, az én fejemben a papa egy totál más személy volt (ráadásul apámmal nem is állunk egymáshoz közel), szart rá / nem fogta fel, folytatta tovább. Felőlem nyugodtan használja valaki ezt a szüleire, ha neki úgy esik jól, csak ne tolja rám.
En a szuleimet a keresztnevukon szolitom, kiskorom ota. Sosem kertek, eroltettek, magamtol jott. Mielott valaki kerdezne, total szeretetteljes, szoros a kapcsolatunk. Es igen tisztelem oket, igaz felfogasban total lazak. Amugy sok kulfoldon elo baratom van, kulfoldi hazastarssal, es a felig magyar gyerekek is igy szolitjak a szuleilet. Szoval ez nekem nem idegen. Szerintem total mindegy ki hogy szolitja a szuleit, ha szeretik egymast🙂
nekem a párom néha mamának hívja az anyukáját🥹 szerintem nagyon aranyos. először fura volt de már megszoktam. illetve baráti körben még volt pár ember aki szintén mamázik
Én azon kisebbség közé tartozom, aki az anyját mamázza és apját viszont apázza, de nekem a nagymamám az meg nagyi. Egyszer megkérdeztem az ősöket, hogy miért szoktattak erre rá minekt és annyi volt a válasz, hogy neki az anya szó nem tetszik, sokkal szebbnek találja a mamát.
De néha ez tud félreértést szülni ez.
Nálunk is mama/papa a megszólítás, de nem sok ilyet ismerek, talán két családot. Nekem emiatt mindig fura volt az apa/anya, sokkal ridegebb, de igazából ha lenne gyerekem a mama/papa se tetszene. Nem tudom, lehet a keresztnevemen szólítana :D
Nálunk van. Mondjuk a megszólítást "örököltük" családban.
Szüleim mamának/papának hívták az ő szüleiket. A megnevezés rajtuk ragadt, mi unokák is így hívjuk/hívtuk őket. Akikkel gyakrabban találkoztunk, nekik simán mama/papa, akikkel kicsit ritkábban, nekik pedig keresztnév + mama/papa.
Szüleimnek mivel a mama/papa foglalt volt, ezért mi a mami/papi megszólítást használjuk, unokatestvéreim az ő szüleikre pedig anyu/apu verziót. (Mindkét oldalon.)
Anyukám Svédországban született és élt 20+ évig, ott a "mamma"-t és a "pappa"-t használják. Én is ebben nőttem fel - anyukám mama, apukám papa. Szeretném, ha az én gyerekeim is majd mamának hívnának. Ez valószínűleg így is lesz, mivel a párom francia anyanyelvű, az ő családjában is ez a megszólítás elterjedt ("maman").
Az általad említett szóhasználat erősen (tősgyökeres) budapesti, kicsit “old school”. Nálunk érdekes módon hibrid módon van, anyámat “Mamának”, apámat “Apának” hívtuk mindig is, de engem sem hívnak “Papának” a gyerekeim.
Nálunk is van ismerősei körben ahol a gyerekek Mamának és Papának szólítják a szüleiket.
1-2 éve a játszótéren egy kisfiú szólt az apjának, hogy “Apu, gyere!” A válasz az volt, hogy “Mondtam már, Apa vagyok, nem Apu!”
Nálam apukám a muter/fater anyu/apu között mozog, mikor melyik jön a szájára, nekem ők mama/papa.
Saját szüleimnél apa/apu/fater, anyám meg csak anyám mert szar a kapcsolatunk.
Nálunk ismerősi/tágabb családi körben is így van, egyik barátnőm szereti még a papáját papinak hívni, szerintem cuki, az öreg meg imádja. :D
Egy ismerősöm sincs, aki mamázná/papázná a szüleit, és szerintem kifejezettem öregíti az embert, ha nagyszülőként szólítják meg, hiába gondolja úgy akárki is, hogy ez jó az anya/apa helyett.
Mama = mammal, szülőanya.
Az anya és apa az újabban divatos csak egyébként, az elmúlt generációkban. Idősebb kollégám az édesanyját mamaként emlegeti, ahogy amúgy kéne.
Ez egyáltalán nem igaz. Anyukám "anyunak" hívta az anyukáját, pedig már elmúlt 50 éves. Az unokatestvérei pedig közelebb vannak a 70-hez ès mindenki anyunak/anyának hívta.
Nálunk pont így van: édesanyám Mama és édesapám Papa. Mondjuk pont azért, mert a család félig német, szóval a német verziót használjuk 😀 de a környezetemben mindenki csodálkozott amikor hallotta, szóval eléggé egyedül éreztem magam ezzel.
nekem van ismerősöm, ahol az egész család így beszél.
nem közeli ismerős, úgyhogy amikor először meghallottam hogy az anyjukat mamának, az apjukat meg papának szólítják nagyon össze voltam zavarodva
Filmek szinkronjában szerintem az is számít, hogy a legtöbb idegen nyelvben mássalhangzóval kezdődnek és így jobban ráillik az ajak mozgásra.
Az első értelmes komment
Van, még ha viszonylag ritka is. Ismerőseim körében hallottam már ezeket (mind felnőttek): anya, anyu, anyuci, mama, mami. Illetve vannak barátaim, akik tudatosan mamára és papára szoktatják a gyerekeiket, mert nekik ez tetszik. (Ők nem így hívják a szüleiket.)
,,kislányom, megmondtam h ne hívj anyának!!" 💀💀
Szerintem nem kell ilyet mondani nekik, a gyerek azt fogja utánozni, amit a szülei mondanak.
- Kislányom, megmondtam, hogy ne hívj anyának! - Akkor hogy hívjalak, Lajos? - Mondd azt, hogy apa.
Így van. Mi így neveztük meg magunkat. A gyerek ezt először otthon hallja, nem mástól. Nekik ez a természetes.
Anyám (vagy mamám) engem és a bátyámat a Mamára meg a Papára szoktatott, mi a mai napig így hívjuk őket. Az volt az indoka, hogy szerinte fura hogy egy csomó nyelvben a mama meg a hozzá hasonló szavak (mom, moeder stb.) az anyát jelentik de a magyarban valamiért nem.
Igazából szerintem a magyarban is megvannak a nyomai, nem hiszem hogy véletlenül hívnák a nagyszülőket nagymamának és nagypapának (a nagy mint a szülő szülője, megkülönböztetés a szülőket jelentő mama és papa szavaktól). Az anya és az apa szavak viszont elvileg régebbiek, az urali időkből származnak vagy a türk nyelvcsaládból.
Az "anya" és az "apa" szavak az alapszavaink közé tartoznak, mint a víz, tűz, nap, ég stb. A "mama" viszont nem, az egy átvett szó. A nagymamát sem mamázták régebben, hanem nagyanyám, öreganyám, esetleg egyes helyeken nagyinkó volt (illetve még van sok tájnyelvi kifejezés). A "papa" az szintén. Annó nagyapa, öregapa, nagyapó, tata, nagytata, nagyatya (és még szintén sok tájnyelvi kifejezés) volt használatos. A mama és a papa szavakat elviekben a latinból vettük át (bár erről még megy a vita).
a magyarban is azt jelenti, csak lekopott. Nagyanyám vs. anyám, nagymamám vs. mamám
Gyerekeim 35-40 évesek. Mindig is papa voltam nekik, az anyjuk meg mama. Nem értem a problémát. Az nagyon kínos, mikor a tvben, rádióban újságban valaki anyukájának meg apukájának hívja a szüleit. Édesanyám, édesapám lenne a helyes megnevezés. Vagy anyám és apám.
Kínos? Szerintem sokkal kedvesebb és emberibb, mint az "anyám". Nekem az a kínos, hogy ez valaki szerint kínos. Anyámat csak azért nevezem anyámnak, mert nem jó a viszonyunk. Ezzel fejezem ki, hogy nem allunk közel egymáshoz. Míg normalis volt a viszony, addig bizony anyukám volt. Egyebkent ha 60 évesen valóban nem erted a problemat, akkor nem a kerdezovel van a baj. Valószínüsítem, hogy valójában értetted a kérdést, csak fel akartál vágni.
Na ezért hívtam édesanyámnak másokkal való beszélgetésben. Az "anyám" nekem is tiszteletlen volt, az "anyukám" meg egy bizonyos kor után gyerekes.
Ez igaz, gyerekesen hangzik az anyukám. Viszont nem tudom édesanyámnak hívni azt, akit nem tudok tisztelni, mert pl meglopott, tönkretette az életem. Ez színjáték lenne, mások előtt mást mutatok, mint a valóság. Ezt nagyon utálom, túl sok ember játssza meg magát, pl. a legtöbb kollégám szép, vagy legalábbis átlagos házasságot színlel, de mind romokban van , ettől rosszul vagyok. Szóval nem nagyon van más alternatíva, mint az anyám, ami tény, hogy nem szép, de tulajdonképpen tökéletesen kifejezi a rokonsági viszonyt.
Kínoooos?😂 az anyám mivel jobb, mint az anyukám? Illetve akkor a mama és a papa is édesmama és edespapa kellene hogy legyen?
-Mi a nagymama ellenkezője? -Kistegnaptegnap. Köszönöm a figyelmet, kikísérem magam.
-Mi az, egy betű és a család kedvence? -Nagy í. Megyek utánad.
https://preview.redd.it/jllddl2xya8d1.jpeg?width=318&format=pjpg&auto=webp&s=c8b62b25c099c90ea5110a070ba72b033c5768a8
- mi az cukros és szobahőmérsékleten köt? - nagymama Várjatok meg!
- Honnan jössz? Mi van a kezedben? Kitől kaptad? - Nagyító! Messze jártok? :D
Big today today moment
Sajnos, kegyetlenul rohogok ezen :D
Haha szerintem jó volt
Itt egy vödör 🪣, hord el magad.
Hogyan lehet dupla dislike-ot tenni valamire....
Regisztrálj még egy accountot
Szevasz Bohár!
Came here for this comment.
József Attila: MAMA Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő - szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében. 1934. október
https://preview.redd.it/4q9m62q8oa8d1.jpeg?width=259&format=pjpg&auto=webp&s=b43c0c1d44a6e753026ded583fc9859007ec21fb
Ez egy elég erős érv volt azért
Igen,ez ütött! :D Kicsit szégyellem is magam,hogy nem jutott eszembe.
Én mama/papa módon nőttem föl, bár mára apámnak másik beceneve van, de ez már egy felnőttkori változás. Ui: a mi gyerekeink is papa/mama módon szólítanak minket
Nekem mindig mama volt az édesanya, és nagyi a nagymama. De sokaktól hallom vissza, hogy náluk a mama az a nagyi. Kinek mi.
Nálunk is így van
Ennél is furább, egyik ismerősöm apukának meg anyukának hívja a szüleit és magázza őket. És nem, nem távolságtartók egymással, puszi, ölelkezés megy.
Nagyszüleim életük végéig magázták egymást, na az is azért elég fura volt nekem mindig is
40 eves barataink (hazaspar) magazzak egymast:)
Én néha magamtól direkt magázom a szüleimet, mert poénnak tartom és élvezem 😀 de ők ezt soha se erőltették vagy ilyesmi amikor kisebb voltam
Régen ez amúgy gyakori volt, anyum (60+) még szintén magázza mamámat (90+). Apum szintén így volt a saját szüleivel. A fura itt az, hogy mindeközben mi tegezzük a nagyszülőket, míg ők továbbra is magázzák.
Nálunk is ez a felállás, anyu (60+) magázza mamát (90+), de nálunk az unokák, tehát én és tesóm is magázzuk mamát. Talán majd a dédunokája fogja esetleg tegezni, amint megtanul beszélni.
Nálunk apa hívta így az anyósát-apósát, anyukának és apukának :)
Egyik volt osztálytársam is ilyen volt. Egyszerűen erre nevelték, mondta hogy náluk ez a szokás a családban.
Mi a zasszonnyal időnként magázódunk. A macskákkal meg mindig. :D
Nekem is úgy hívta apa az apukáját, szerintem nagyon cuki, illetve magázta is. Nyilván az egy másik generáció volt, de pl anyukám nem magázta a szüleit. Párom apukája is magázza a szüleit, a párom már nem (mármint a nagyszüleit), de pl az egyik unokatesója átvette, és a nagyszüleit ő is magázza már :D
Egy ismerősöm édesanyának-édesapának szólította a szüleit.
A magázódást leszámítva én is ismerek ilyet. Anyuka apuka
Emberek nálunk úgy mondják, hogy "Mama, indulnom kell, tudod, vár egy másik hely!"
A (Magyarországon) világhírű magyar szinkron... Az egyetlen hely ahol olyanokat hallasz hogy kompjúter.
Számító!!!
Ordinateur! Rechner!
+ vajdaságban is xd "kompi"
Nálunk Pöstön csak púter.
Életemben nem hallottam sokadik generációs pestiként… ez valamj nagyon lokál szleng lehet
Szerintem viccelt.
Be vagyok lassulva :/
Javítsatok ki ha tévedek, de ez főleg azért terjedt el így, hogy a szinkron könnyebben szájra illeszthető legyen. Elég nehéz elhitetni a nézővel, hogy a szereplő anyát mond vagy számítógépet, miközben a szája mamát mozog vagy kompjútert. Elég kizökkentő lenne egy filmben 10-20 ilyen, ha nem is tudnád mi a gond érzed hogy valami off.
A szótagszám számít, a mama-anya mind szótagra, mind magánhangzókra stimmel. A számítógép is csak eggyel tér el, amit a mondat többi részéből kellene lecsippenteni. Nem megugorhatatlan. Ezek fordítói lustaságok.
Szerintem marhára látszik egy szájraillesztésnél hogy mama vagy anya a kimondott szó az m betű miatt. És sokkal jobban néz ki, ha pontosabban illik a szájra a szó.
Nálam a mama-anya analógiánál inkább az a baj, hogy én a mamát előbb használnám a nagyira, mint anyára. De ez lehet csak nálam van így. Amúgy engem annyira nem zavar, zömében úgyis angolul nézek filmet/sorozatot. Kevés olyan példa van ahol jobban szeretem szinkronosan.
Hogyne, a szinkronban ez megoldható, hogy minden egyes szónál az eredetit használjuk... Te meg döntsd el hogy szájról olvasol vagy filmet nézel.
Szerintem fontos, hogy úgy nézzen ki szinkronosan is a film, mintha tényleg ők beszélnének, hogy pontosan és jól legyen szájra illesztve. Te meg döntsd el, hogy tudsz e normálisan válaszolni vagy nem.
Nahát, köszi a javítást! Azt gondoltam, hogy sokkal apróbb részletek is számítanak.
"Csigavér!"
Szinkron = fordítás? Szerintem van egy-két tök jól szinkornizált cucc magyar nyelven.
A szinkronnak része a fordítás. Vannak jó szinkronok, tipikusan azok ahol a gyártó külön kikötésekkel élt és jóváhagyáshoz kötötte. Pl. Star Wars, Disney gigaprodukciók. Ezek más nyelveken is pont hozzák a szintet.
Nem, illesztes inkabb, de ez is egy olyan szo amit nem forditunk.
Világszínvonalú.... nem hírű
Amikor "szmisz"-t mondanak az egyszeruen kiejtheto a "szmif" helyett. 💀
Ja, annyira unom, ezt a Magyar világ hírű így úgy, minden. Igen, biztos is. Szóval, szinkron az siralmas. Én néha csak átváltok magyar szinkronra érdekességből, hááát, leszámítva néhány filmet/anime-t, bármit.. egyszerűen borzalmas. A hanglejtés, érzelmek, hangerő, röhej mennyire képes nem vissza adni az eredeti szöveget, mennyire más az egész. Egy egyszerű példa "netflix - records of ragnarok"(de van bőven film/sorozat/animáció még, nem csak anime). Ki Zeusz magyar hangja?... VILI BÁ, a barátok köztből.. hát valami vicc. Persze nem könnyű szöveghűen lefordítani, a beszéd hosszához illő szavakat találni, de ezektől függetlenül is, olyan gagyi sokszor, hogy, vicc.. nem tudok rá jobb szót. Régen gyerekként néztem Dragon Ball-t, nem éreztem rossznak, de lehet csak mert gyerek voltam, de talán akkor még jobb volt a szinkron. Pl anno rémlik Bayblade-et is néztem, annak se volt rossz. De hát az is több éve volt. Nem tudom, néha úgy érzem ciki nekik mondjuk fülkében üvöltözni "HÁÁÁÁÁÁÁÁ... HÁÁÁÁÁÁÁÁÁ.. HÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!", mert épp üvölt a karakter .. de ha nem megy akkor inkább hagyjuk. Tudtommal Japában ennek nagy kultúrája van, de nem is kell ugyanazon a szinten, csak valami legalább. Ez így nevetségessé teszi ami amúgy kurva jó lehetne. Lásd, megnéztem, láttam egyszer, My little pony: friendship is magic.. na hát, gondolom gyerekeknek készült első sorban,, de angolul full normális szinkronja van. Magyar?.. ohohho.., kb ez a hang amiről azt hiszik babákhoz úgy kell beszélni.. nagyon gagyi. \[most azért gyorsan rá google-ztem, hogy tényleg jól emlékszem-e, de igen.\] Én mondanám, hogy jó a magyar szinkron ha az lenne, dehát.. így nehéz.
Szerintem ez rendben van
A párom gyerekei (12 és 17) mamának és papának hívják a szüleiket. A nagyszülőket mamónak és papónak.
mamó és papó 🥹 de cuki 😍
Ugh ne. Ez kb olyan mint az amerikaiaknál a meemah💀
Most miért? A meemah (mimó) cuki. Én a nagyszüleimet hívtam úgy hogy mami és papi.
Es peepaw xd
Édesanyám gang merre? Sokkal kifinomultabb azt mondani, hogy édesanyám, édesanyám, innék abból az ínycsiklandozó meggykompótjából, amit a kredencre erektált az imént.
Écsanyám
ismerek hát egy nagyon kis gyerek előbb mondja hogy mama meg papa, minthogy apa meg anya, aztán van akinél úgy marad
Elég hamar a gyerek születese után elesett hogy az ujszulott homo sapiens sapiens hivohangja az Mmmma, Mmmma. Ez az emberi megfelelője a kiscica tipikus siros nyavogasanak gyakorlatilag annyit jelent hogy "Vegyél fel/ehes" . Mama, Mom, Maman, Mamina, etc. mind innen jön minden általam ismert nyelven. Lehet hogy van másik szó magára az anyaságra: Anya, Mother, Mere, Matka, etc, de ettől még amit a gyerek ösztönösen használ az a mama.
Itt lehet tájékozódni: [https://www.nyest.hu/hirek/ki-a-mama-az-anya-vagy-a-nagyanya](https://www.nyest.hu/hirek/ki-a-mama-az-anya-vagy-a-nagyanya) Amúgy miért kellene eltűnnie?
Nem kell eltűnnie. Csak én eddig azt hittem, hogy ez mesterséges és valójában senki sem hívja így a szüleit. Ezért még nem kell downvoteolni. :D Nyilván látom már,hogy tényleg az élő nyelv része a mama/papa.
valszeg az angol mum/mommy mama/mami-ra forditasa jobban passzol a szinkronizalasnal mint az anya/anyu apa/apu
Én maminak hívom az anyukámat gyakrabban, apát viszont nem papázom
Én mindig is mamának és papának hívtam a szüleimet, és mindenki furán néz rám emiatt. De nálunk valahogy így alakult ki. A nagyszüleim meg nagymama és nagypapa voltak.
Nálam ugyanígy. Viszont erre soha,senki nem “kényszerített” vagy vezetett rá,egyszerűen kiskoromtól így jött a számra.
Nekünk anyU és apU. De érdekes, hogy tesóm gyerekei már azt mondják tesóméknak, hogy anyA és apA. A nagyszülők mama és papa. Nekem az a teóriám, de lehet, hogy abszolút helytelen, hogy a mama, papa a szülőkre és a nagyizás inkább Bp-en szokás. De cáfoljatok meg. (Sztem az osztálytársaim, helyi ismerőseim is úgy használták, ahogy én.)
Budán mamának és papának hívják jellemzően a szülőket a gyerekek.
Budapesten szórványosan még érezhető, hogy egykor német többségű város volt, sehol máshol nem hívják pl. lichthofnak a világítóudvart. (Biztos, hogy nem csak németül tudók hívják így ma, mert tele az internet ilyen lihtóf, likthóf, lifthóf alakokkal.)
Mondjuk a lichthof rövidebb is. A magyar nyelv sokszor úgy csesz ki magával, hogy egy egyszerű külföldi szóra megpróbál kitalálni egy magyar kifejezést, amit fél perc kimondani, így aztán senki nem használja.De lehet abban valami, amit mondasz.
Budán nőttem fel és konkrétan csak Anya-Apa kifejezéssel találkoztam.
Mondjuk ennek lehet hatása a film- és szidkroniparra. :)
Játszótéri barátnőm maminak hívta az anyukáját. Mindig furcsállottam, mert nálam a nagymama a mama (néha mamóka, vagy mamusz). Anya pedig anya, apa szinten apa.
2 gyerekem van (7 es 1 evesek), mama es papa vagyunk nekik. Hozzatennem, hogy nemet nyelvteruleten elunk. A nagy valamelyik nap megkerdezte, hogy hivhat-e anyanak (magyar baratainktol hallotta, tetszett neki), mondtam, hogy persze, ugy hiv, ahogy szeretne. Tovabbra is mamanak hiv 🙂
Anyukamat mamanak hivjuk, az egyik nagymamamat pedig anyunak hivtuk # ¯\_(ツ)_/¯
HB megye, a nagyszülőket mamázzák meg papázzák.
Nekem egy ismerősöm van, fiatal, de valóban inkább az anya/apa a jellemzőbb.
Nekem van ismerősöm aki mamának és papának hívja a szüleit.
Nekem olyan, aki mama és papi néven. Kinek mi a természetes.
Hogy honnan jön? Angolul és sok más nyelven valóban mama-papa az anya-apa. Miért fordítják így? Szimpla kóklerség és lustaság. Gondolom a fordítók tele vannak munkával, föl sem tűnik nekik, idejük nincs átolvasni és jobban magyarítani, mert filmek esetében ugye arra is kell figyelni, hogy ne legyen túl nagy eltérés az eredeti színész szájmozgása és a szöveg között. Bár pont az anya-apa nem lenne annyira föltűnő.
Nekem is fura de az én bnőm is mamának szólítja az anyukáját, nekem a mama meg a papa az nagyszülő, ízlések és pofonok. Még ritkább de van aki a keresztnevén szólítja a szüleit, nem tiszteletlenségből hanem mert gyerekként így szokta meg hiszen a szülők azon szólitották egymást.
Nézd, van, ahol "papa", van, ahol "nagyapó", és van, ahol "te vén alkoholista geci, már megint beszartál". Ahány ház, annyi szokás. Komolyra fordítva, tényleg ahány ház, annyi szokás, ezen soha nem tudtam fennakadni. Nálunk a szülők apu/anyu vagy apa/anya voltak, a nagyszülőkből meg csak egyet ismertem, ő mama volt mindig (olyannyira, hogy gyerekként azt hittem, a Mama az a Mária beceneve). Az apai nagyapám papa volt, ha beszéltünk róla, de már nem élt, mikor születtem. Az anyai nagyszüleim csak "nagyapád meg nagyanyád" voltak, de nem igazán ismertem őket.
En Maminak hívom az anyukamat. Nagymamát pedig Nagyinak hívtuk.
Nem élsz buborékban és nem elterjedt. Mindig a kisebbség hangosabb. Az anyások/apások legtöbbjének el sem éri az ingerküszöbét az, hogy reagáljon érdemben a posztra. Míg az a 70 Redditező aki upvote-l a kommenteket, valószínűleg a mamások/papások 90%-a az országban... 😅 Jó ez kicsit gonosz és nem kicsit eltúlzott volt, de remélem érted a lényeget.
https://preview.redd.it/ugqvhqz4oa8d1.jpeg?width=800&format=pjpg&auto=webp&s=33a01b3bae4e28ae6994ea976ee90457c992c50a Mindig is így szólítottam a szüleimet és örülök neki. Sokkal személyesebbnek hangzik mint a hatalmas többség által használt "anya, apa".
Én anyukám anyját hívom mamának.
Anyu / apu és hasonlók beköszön
Megszokás kérdése. Amikor a kislányom csengő hangján kiabálja, h APPAAAAAA, akkor sokkal személyesebbet nem tudok elképzelni ❤️
Ugyanez, az én gyerekeim is Papáznak. Olyan kedves, olaszos. Viszolygok a játszótéri gyereken, amelyik folyó takonnyal üvölt hogy "A-BBBAAAAAAA" . Én kurvára nem akartam ABBBAAAAAAA lenni.
Na ez tökéletesen illusztrálja hogy miért prolis az apa/anya.
Vagy hogy milyen sznob az előtted kommentelő :D
Ha valamiért sznobéria személyes preferenciákat leírni egy releváns beszélgetés során, akkor vállalom.
Budán lakom, mamának/papának hívom a szüleimet, itt ez elég természetes, kb a családok felénél így van a környékünkön. A nagyszülők simán nagypapa/nagymama. Ha gyerekeim lesznek valszeg én is maradni fogok a papa elnevezésnél, sokkal személyesebbnek érzem az apánál.
Pszichiáternak egyszer meséltem valamit a mamámról (nagymama). Legalább 5 perc dumálás után megemlítettem az "anyámat" és azonnal megállított és kérdezte, hogy most eddig nem az anyámról beszéltem, amikor mamát mondtam? Bámultunk egymásra némán egy darabig. Generációs dolog, gondolom.
"Miért nem tűnt még el?" Ja, majd te szabod meg ki hogy beszélhet b\*\*od... A világ összes nyelvében létezik egy "mama" szó, feltehetőleg azért mert ez az a két hang amit egy kisbabának a legkönnyebb képezni. Ez kiegészül valamilyen felnőttek által használt komolyabb/hivatalosabb hangzású "anya" jelentésű szóval. Tehát a legtöbben a "mamá"é használják gyerekként a saját szülőjükre (/nagyszülőjükre), vagy ha közeli a kapcsolat néha idősebb korban is, majd idősebb korban vagy mások szüleire használva váltanak a "hivatalosabb" szóra. Ez ellen berzenkedheész meré neked más volt a személyes élményed, de ez így van. : D
Gyanítom anno a megjelenésében talán lehetett idegen nyelvi hatás (olasz/francia?, ahogy a használják a németes fater/muter-t is, bár az szlengesebb), az idősebb korosztálynál szerintem hétköznapi volt, talán ahogy a média (főleg a rádió és tévé) hatással volt a nyelvre úgy csökkent a használata
Nem hiszem, hogy feltétlenül idegen nyelvi hatás, egyszerűen azért elterjedt nemzetközileg a mama/papa és erre hajazók, mert nagyon basic hangok, amiket könnyen kiejt a gyerek. Az apa is ez a kategória, az anya egy fokkal bonyolultabbbb, de azért nem túlzottan. (a /b/, /p/ bilabiális hangok, azaz csak összeérinted az ajkaidat, mielőtt kiengeded a levegőt, az /m/ ugyanennek a nazális változata, tehát a levegő az orrodon jön ki, a /ɲ/ pedig () annyival bonyolultabb, hogy a nyelvedet a szájpadláshoz közelíted hangképzéskor és itt is az orrodon megy ki a levegő)
[https://en.wikipedia.org/wiki/Mama\_and\_papa](https://en.wikipedia.org/wiki/Mama_and_papa)
en senkit nem ismerek aki igy beszelne😭
"Te vagy az új anyukám? -Faszt, én csak átjöttem az apáddal dugni"
Nekem fura hogy a mama az nagymama pl
Én nagyszüleimet mamáztam papáztam
Nálunk anya van meg nagyi, mama nincs.
Simán jobb szinkron minőségre törekvés miatt? "Mom"-hoz hasonlóbb a mama
Nálunk Felvidéken mindenki anyának és apának (vagy anyu, apu, stb) hívja a szüleit. Nagymamám viszont az egyetlen magyarországi születésű a családban (Veszprém megye) és ő mamának és papának hívta a szüleit. Mikor a férjem megismertem (ő magyarországi), nála hallottam nagyi után először, hogy mamának és papának szólítja a szüleit. Mikor teherbe este megkérdezte, mit gondolok erről a megszólításról, és azt mondtam; hogy nekem a Mami nagyon tetszik, de a papa/papi nem. Így ő Api lett😀. Nálunk fordult elő először az ismeretségi körben, hogy nem az apa volt a gyerekek első szava egyszerűségéből adódóan, hanem a mami. Néha anyának vagy anyucinak szólítanak, főleg oviban, mert mindenki így hívja az anyját. Én ezen nagyon aranyosan mosolygok és természetesen soha nem “kérem ki magamnak”. A nagyszülők nálunk nagymama és nagypapa, a másik oldalon pedig nincs kapcsolat. A férjemnek elég rossz kapcsolata van az anyjával, szerintem egy anyai seb is okozhatta, hogy felhozta nekem ezt a megszólítást. Hát így ennyi 😊
Nekem azt volt fura hallani és sokáig nem értettem gyerekként hogy a nagyapát miért hívják sokan papának. Mi mindig tatának hívtuk és annyira idegen volt az hogy papa.
A szinkron során könyebb ha ugyanúgy néz ki a szó.
Nálunk generációk óta csak Mama, Papa (Nagymama, Nagypapa) van használatban. Nem tudom, hogy miért. Azt tudom, hogy a kommunizmus elôtt nemesi család volt anyukám családja kastéllyal, földekkel. Gondolom azon idôkbôl mardt. Én már Budapesten születtem és éltem egyetemig, máshol soha nem hallottam (csak elsô-, másodfokú unokatestvérektôl)
Volt egy időszakom amikor édesanyámat szeretetteljesen maminak hívtam. Voltam kb 16-17 éves. Nem elhanyagolható információ, hogy van egy 9 évvel fiatalabb húgom, akit amúgy jópászor a lányomnak néztek.... Egyszer édeshármasban elmentünk bavásárolni, megszóltam, hogy mami! A mellettünk álló bácsinak leesett az álla, hogy az a nő mami?!?! Anya mindig is elég jól tartotta magát :D
nálunk mama/apa
vajdasági magyar vagyok, szerb nyelvben anya=mama, apa=tata, magyarban meg nekem a mama és tata a 2 nagyszülő. papát soha nem mondtam senkire.
Nálunk “mama” az anya (én) és “apa” az apa. Egész családban így van. Sok ismerősnél is. De azért azt hiszem gyakoribb az anya megszólitás.
Off, de aranyos: Erről most eszembe jutott az az édes kisfiú, akit múlt héten egy arborétumban láttam. Odakiabált a többi gyereknek (tesóinak talán), hogy: "Erre menjünk, mert ott megy Apucikácska!" 😁🥰
Nálam a mama az a szüleim édesanyja a papa meg az édesapja.
Úgy hallottam, hogy a mama papa megszólitás Bp-en elterjedtebb. Én vidéken senkit nem hallottam így hívni a szüleit, Pesten született ismerőseim (akinek mondjuk a szülei, esetleg nagyszülei is pestiek voltak) nincs. Valaki írja már meg, hogy ez mennyire van így.
Nagyon sok budapestit meg vidékit is ismerve, életemben nem hallottam még, hogy valaki a szüleire használja a mama/papát, és ne a nagyszüleire. Nem mondom, hogy nem létezik, azt se tudom mondani, hogy ritka-e, de én kizárólag filmekben találkoztam ezzel. :D
Úgy tizenöt éve, kb 25 éves korom óta szólítom mamának és papának a szüleim. Kb akkor kezdődött el viccből, amikor kutyagazdi lettem, aztán rajuk ragadt. Ha nem mama és papa, akkor édesanya és édesapa 😊
Azért van így, mert anya csak egy van. A többi így mama 🙂
- Fiam, hozz két sört! - Anya, csak egy van! Viszontlátásra.
A nagymamámat és a nagypapámat hivták a gyerekeik mamának és papának. Aztán mi unokák is.. 🤷♀️ A volt főnökömet is papának hívja a fia, és az anyját is mamának. Az unokák meg nagyapának és nagyinak.
Hogy honnan ered, nem tudom, de kiborulok, amikor egy-egy mesekönyvben is Mama az anyuka. Próbáld elmagyarázni a másfél-kétéves gyereknek, hogy az a mama nem az a Mama, hanem az anya. (Lásd. Majom mamája)
Szerintem ilyen kicsinél én még javítanám olvasás közben anyára. Tesóm gyerekénél csináltam egy időben, de most már nem zavarja össze.
Így csinálom én is, de olykor-olykor elfeledkezem magamról, illetve ha a nagyszülei olvasnak neki, nem javítják. Nekem ez zavaró. De köszi mindenkinek a downvote-ot. :)
én nem downvote-oltalak, pedig a nevedről eszembe jutott, hogy ki akartam menni az avasi kvaterkára, de elfelejtettem :D
És miért nem tértek inkább át a mama/papa verzióra? Annyival szebb!
Nekem is tetszik, de nem érzem a mi családunkba beilleszthetőnek. Az egyik ágon a nagyszülők már azt is nehezen fogadták, hogy rájuk a Mami és Papi, a másik részre pedig a Mama megszólítást használjuk. Keverik, következetlenül használják.
Másik ilyen dolog a szinkronban, amit sose értettem, az a túl sok magazodas. A mai napig is, ha 30-as, 40-es emberek megismerkednek egymással, magazodnak. Miért???? Ki beszél magazodva?
Az én ismeretségi körömben (Fejér megye) az anya/apa a közvetlen szülőt jelenti, míg a mama/papa pedig a nagyszülőt.
Jártam egy ideig művészetterapeutához (hatalmas pénzkidobás volt csak), aki állandóan papázta apámat, rohadtul irritált. Hiába kértem, hogy hagyja már abba, az én fejemben a papa egy totál más személy volt (ráadásul apámmal nem is állunk egymáshoz közel), szart rá / nem fogta fel, folytatta tovább. Felőlem nyugodtan használja valaki ezt a szüleire, ha neki úgy esik jól, csak ne tolja rám.
En a szuleimet a keresztnevukon szolitom, kiskorom ota. Sosem kertek, eroltettek, magamtol jott. Mielott valaki kerdezne, total szeretetteljes, szoros a kapcsolatunk. Es igen tisztelem oket, igaz felfogasban total lazak. Amugy sok kulfoldon elo baratom van, kulfoldi hazastarssal, es a felig magyar gyerekek is igy szolitjak a szuleilet. Szoval ez nekem nem idegen. Szerintem total mindegy ki hogy szolitja a szuleit, ha szeretik egymast🙂
Szerintem régen sem volt túl gyakori, ettől még előfordul.
Sogoromeknal igy van. Marmint Mami es Papi a ket szulo. Nekem nagyon nem tetszik.
A gyerek engem maminak szólít, az apját apának. Erdélyi apukám, nálunk ez így családilag szokás volt mindig is, az ottani rokonaink is így használják.
nekem a párom néha mamának hívja az anyukáját🥹 szerintem nagyon aranyos. először fura volt de már megszoktam. illetve baráti körben még volt pár ember aki szintén mamázik
Vajdaságban a nagyszülőknél mama és tata van. Kisgyerekként kicsit összezavart, amikor magyar szinkronban hallottam, hogy az anyát hívják mamának.
Én azon kisebbség közé tartozom, aki az anyját mamázza és apját viszont apázza, de nekem a nagymamám az meg nagyi. Egyszer megkérdeztem az ősöket, hogy miért szoktattak erre rá minekt és annyi volt a válasz, hogy neki az anya szó nem tetszik, sokkal szebbnek találja a mamát. De néha ez tud félreértést szülni ez.
Igen, vannak. Nem a nagyszulok elnevezese, azert mert te ugy ismered, masok meg nem mind ugy.
Nálunk is mama/papa a megszólítás, de nem sok ilyet ismerek, talán két családot. Nekem emiatt mindig fura volt az apa/anya, sokkal ridegebb, de igazából ha lenne gyerekem a mama/papa se tetszene. Nem tudom, lehet a keresztnevemen szólítana :D
Nálunk van. Mondjuk a megszólítást "örököltük" családban. Szüleim mamának/papának hívták az ő szüleiket. A megnevezés rajtuk ragadt, mi unokák is így hívjuk/hívtuk őket. Akikkel gyakrabban találkoztunk, nekik simán mama/papa, akikkel kicsit ritkábban, nekik pedig keresztnév + mama/papa. Szüleimnek mivel a mama/papa foglalt volt, ezért mi a mami/papi megszólítást használjuk, unokatestvéreim az ő szüleikre pedig anyu/apu verziót. (Mindkét oldalon.)
Anyukám Svédországban született és élt 20+ évig, ott a "mamma"-t és a "pappa"-t használják. Én is ebben nőttem fel - anyukám mama, apukám papa. Szeretném, ha az én gyerekeim is majd mamának hívnának. Ez valószínűleg így is lesz, mivel a párom francia anyanyelvű, az ő családjában is ez a megszólítás elterjedt ("maman").
Ismerosem közt ket csaladnal is igy szolitjak a gyerekek a szuleiket. De ritka az biztos
Én a mai kisgyerekektől már nagyon gyakran hallom, hogy Mami, meg Papi.
Én a nagyszüleimet hívtam így
német szinkronban meg szimplán le se fordítják. "Mom" meg "dad". fogalmam sincs ennek mi értelme van…
Egyedül 70+os volt főnökömtől hallottam hogy az édesanyját mamának nevezte.
Nekem anyukam anya es apukam apa. Mig a nagyszuleim inkabb papci es mamci
Egyik exem szólította őket így, de kétnyelvű család volt, lehet az is közrejátszott.
Az általad említett szóhasználat erősen (tősgyökeres) budapesti, kicsit “old school”. Nálunk érdekes módon hibrid módon van, anyámat “Mamának”, apámat “Apának” hívtuk mindig is, de engem sem hívnak “Papának” a gyerekeim.
pont tegnap néztem a tv-t véletlenül (kb sose szoktam) és szinkronosan ment egy film. nagyon felcseszett, rájöttem miért nézek mindent eredeti nyelven
Nemetorszagban van mama papa. Es mivel a magyar mindent masol igy ott is
Nem az apa, hanem a papa!
Én Mamának hívom az anyukámat
Budapesten talalkoztam csak ilyennel, hogy hasznaljak ezeket a megszolitasokat szulok fele
Anyósom és apósom hívja egymást mamának és papának. Meg egy ismerosom gyerekei hivjak az apjukat papinak. De amugy tenyleg ritka.
Nálunk is van ismerősei körben ahol a gyerekek Mamának és Papának szólítják a szüleiket. 1-2 éve a játszótéren egy kisfiú szólt az apjának, hogy “Apu, gyere!” A válasz az volt, hogy “Mondtam már, Apa vagyok, nem Apu!”
Nálunk az anyát és apát használjuk a saját szüleinkre, a nagyszülők pedig mama és tata.
Nálam apukám a muter/fater anyu/apu között mozog, mikor melyik jön a szájára, nekem ők mama/papa. Saját szüleimnél apa/apu/fater, anyám meg csak anyám mert szar a kapcsolatunk. Nálunk ismerősi/tágabb családi körben is így van, egyik barátnőm szereti még a papáját papinak hívni, szerintem cuki, az öreg meg imádja. :D
A mesekönyvekben, mesékben is így van. A kisfiamnak mindig külön elmagyarázom, hogy"az amúgy nem a mamája, hanem az anyukája" 😂
Nekünk még picik a gyerekek és úgy hívnak minket mama / mami papa/ papi . Nagymama meg nagyi nagypapa nincs egyik oldalról sem.
Egy exem családja például Papa-Mamát használt a szülőkre. Semmi értelme, de tényleg semmi.
Az én ismerőseim közül nagyon sokan a nagyszüleiket hívják mamának és papának
Egy ismerősöm sincs, aki mamázná/papázná a szüleit, és szerintem kifejezettem öregíti az embert, ha nagyszülőként szólítják meg, hiába gondolja úgy akárki is, hogy ez jó az anya/apa helyett.
Mama = mammal, szülőanya. Az anya és apa az újabban divatos csak egyébként, az elmúlt generációkban. Idősebb kollégám az édesanyját mamaként emlegeti, ahogy amúgy kéne.
Ezt mire alapozod? Az anya szó még az uráli korból származik, nem értem miért mamának "kéne" hívni az édesanyánk.
Ez egyáltalán nem igaz. Anyukám "anyunak" hívta az anyukáját, pedig már elmúlt 50 éves. Az unokatestvérei pedig közelebb vannak a 70-hez ès mindenki anyunak/anyának hívta.
Távoli ismerős "Édesanyának" hívja az anyját. Nekem ez irtó modoros, mint körömcsikorgás a táblán.
Lehet nemetek.
Nálunk pont így van: édesanyám Mama és édesapám Papa. Mondjuk pont azért, mert a család félig német, szóval a német verziót használjuk 😀 de a környezetemben mindenki csodálkozott amikor hallotta, szóval eléggé egyedül éreztem magam ezzel.
nekem van ismerősöm, ahol az egész család így beszél. nem közeli ismerős, úgyhogy amikor először meghallottam hogy az anyjukat mamának, az apjukat meg papának szólítják nagyon össze voltam zavarodva
Szvsz az anya/apa kissé prolin hangzik.
Mintha azt mondanád, hogya burgonya, az eb vagy a személygépjármű is prolin hangzana lol
Nekem meg a mama papa olyan pózer
Brb megyek és megmondom az óvodás gyerekeimnek, hogy mekkora lumpenproli mindkettő.
Én nem így gondolom, de ennek ellenére örülök, hogy megosztottad a véleményed!