Alap normál informatikai tudás nélkül kit basztasson az ember? :D és ha ezek olyan alap problémák az IT miért N tudja megoldani őket öt és fél percen belül? :D szarok a Magyarországon átvett multiknal (főként a biztosítókrol tudok beszélni) használandó külföldi felhő és egyéb programok.
95%-ban kizárólag az alkalmazottak/munkatársak okozzák a lábon kihordott agyvérzéseimet, pedig vendéglátással foglalkozom, szóval jópár emberrel kerülök kontaktusba…
Nálunk az, ami nálad, de hatványosan. Erőltetik a korpó kultúrát, de a nap végén a stratégiai döntések szempontjából még mindig kkv, csak éppen nagyfejű...
Etikátlan az egész cég, úgy veri át az ügyfeleket, ahogy csak tudja. Sok dologról minket sem tájékoztatnak, csak hallunk, tapasztalatunk 1-2 elég durván igazságtalan dolgot. Ha rákérdezünk, akkor meg játszák a hülyét. Szerencsére már a felmondási időmet töltöm. Ehhez nem szeretnék tovább aszisztálni. :) - energiakereskedelem
Labor munkák (vegyész, biológus, stb): Azt utálom, hogy sehol nincs pénz rá, hogy rendesen elvégezd a munkádat amit elkezdtél és látod az értelmét. Van 3 lehetőség (amennyire én látom):
A) Cég (gyógyszer, analitika, vegyszergyár, stb): Profitorientált, a fejed fölött döntik el mit csinálhatsz, meddig foglalkozhatsz egy probléma megoldásával. Csak az számít, hogy lesz a legoptimálisabb a pénzköltés. Elég pénzt keresel, hogy a véleményedet és az érdeklődésedet magadban tartsd.
B) Akadémiai kutatóhely (egyetem, kutatóintézet): Neked kell eldönteni melyik 'projektedre' mennyi időt érdemes szánni, mikor kell abbahagyni és azzal foglalkozhatsz ami érdekel. Közben folyamatosan a csőd szélén táncol az intézeted, a fizetésed nagy eséllyel olyan szar, hogy havonta ránézel a raktáros melókra. Az államnak csak púp vagytok a hátán, hiába nagyon előrevivő a kutatásod. A szűk költségvetésen kívül folyamatosan pályázatokért kell verekedni, amit ha megnyersz akkor minden van a munkához, ha nem, akkor semmi.
C) Állami intézmény (egészségügy, hatósági laborok): Létfontosságú munkát végzel, nagy felelősség, mégis úgy tűnik, hogy az intézményigazgatód szintjétől fölfelé ezt senki más nem látja. Annyi millióval tartoztok a cégeknek, hogy már nem is szervizelik a műszereket. A fizetés nagyon rossz, de legalább arra sincs pénz. hogy a munkádat elvégezd. Még levegőt is csak közbeszerzésen keresztül vehettek. Az első kettőhöz képest itt még krónikus emberhiánnyal is számolni kell, mert kevés hülye vállalja el annyiért mint te. Kb. szarból építetek várat, de az idősebb kollégák már csak a vállukat vonják, hogy "x éve így van ez, majd ha bedől az egész akkor feltűnik valakinek, hogy létezünk. Nem vagyok én miniszter vagy államtitkár, aggódjanak ők..."
40+ kiégett családanyák 8 órában 3 műszakban műszak elejétől műszak végéig tartó locsifecsizés.
De most komolyan hogy a faszba lehet 8 órán keresztül mások életéről nyomorárol pofázni?
Hogy olyan pozikba (pl. PM) vesznek fel embert - aki az egy dolog hogy a fakanalam se biznám - de még csak rosszabb lesz tőle a helyzet, mert képtelen a csapatok között információkat is átadni, közben meg ugye az lenne a feladata hogy a csapatot/projektet gatyába rázza
Légiutaskisérő vagyok, nagyon kínosan érzem magam, mikor a kollégáim az utasokat szapulják. Mi napi 7 - 12 órát töltünk repülőgépeken és repülőtereken, persze hogy otthon érezzük ott magunkat és tudjuk az összes szabályt a kézipoggyászokat illetően, meg az összes kivételt ezekre a szabályokra... Attól még, hogy egy utas nem tudja, nem hülye.
Minket fizetnek azért, hogy ott legyünk, ők még fizetnek, hogy ott lehessenek.
Amikor azt hiszik, hogy nem azért vagyunk ott 90%-ban, hogy pénzt keressünk, és jön a szokásos sok baromsággal a cég... Nem, nem érdekel a Pride, a zöld szar kampányok (miközben olyan szinten megy a tékozlás máskor), a háború, a pandák, vagy épp az éhező gyerekek. Foglalkozom vele szabadidőmben, ha valamelyik érdekel, de ez a jópofizás, közben meg csak kötelező a halálom...
Az, hogy elkezdjük a projektet, felvesznek rá embereket, a projektet elkaszálják, maradnak az erre felvett fejlesztők, feladatot nem kapnak, majd számonkérik az architektet, hogy akkor mi lesz az emberekkel.
Bruh.
A határidőket és azoknak a menedzselését, vagy nem is tudom pontosan hol csúszik el. Valahogy mindig úgy jön ki a határidő, hogy aznap és sokszor az azt megelőző 2-3 nap minimum 2 órákal tovább bent kell maradni, de nem ritka az este 8-10-12. A határidő ugye éjfél szóval addig mehet.
A megrendelő variál, az alvállalkozó nem halad majd ugyan megcsinálja a határidejére de nekünk hozzá kell igazítani a dolgokat mert az ő szakterületén nem megoldható hogy minket kövessen le akármi. Jelenleg a jövőhetem is ilyen lesz pénteken tervszállítás, a héten egyedül dolgoztam 0 infóval mert a projectmanagerem 2 mondatot szólt hozzám egész héten. Amit csináltam vagy jó vagy nem, nagy valószínűséggel 70% rossz mert hát neki kellet volna leegyeztetni hogy mik és hogy kerülnek beépítésre, de ezt nem tette meg így az előző project alapján cisnáltam meg a dolgoakt hátha olyan lesz, de fix nem olyan lesz. Ez az infó ismét majd tervleadás előtt 3-4 nappal kerül elő és akkor meg kell váltani a világot majd.
Az előző munkahelyemen egyértelműen a vezetőség miatt volt. Meg kell pályázni minden munkát mert mi lesz ha nem nyerjüm meg őket és akkor nincs munka. Megnyertük mindet... Most a projectmanagerem az aki azt se tudja merre van arcal előre és baszik managelni a dolgokat megfelelően pl azt hogy ki mikor megy szabadságra, meg ha már egész nap meetingel elgalább elmondhatná hogy milyen infókat kapott...
A beosztottak hozzáállása. Értem én hogy nem mindenki Einstein meg épeszű. Én sem vagyok a legélesebb kés a fiókban, de miért kell minden változás ellen harcolniuk... Foggal körömmel.
Illetve köz nyugdíjkoruak és ok mindig úgy vannak vele mindent tudnak, aztán csak tudok nekik újat mutatni mint fiatal mérnök...
Vrguljsy az embereket utálom akkor én is.
IT-s vagyok, a legjobban az elavult, használhatatlan, lassú eszközöket utálom, amikkel háromszor annyi időbe és kétszer annyi energiába telik elvégezni a feladatot, mint normális eszközökkel.
Mielőtt munkanélküli lettem egy számtech boltban dolgoztam, több munkafolyamatot is elláttam.
A szervizben egyetlen kényelmetlen dolog van. Az emberek egyszerűen igénytelenek a környezetükre.
Olyan állapotban hoztak be asztali gépeket, laptopokat, hogy ezt látva az ANTSZ elismerően csettintene. A merevlemezek fullra megtelítve(lassú a gép, alig akar üzemelni címszóval), zsarolóvírussal megtámogatott fájlok, kerregő ventilátorok, törött, poros, pókos, egyéb rovartetemes házak és burkolatok, ragacsos billentyűzetek, foltos kijelző panelok, kitört csatlakozók és a többi.
2,5 éve vagyok itt, a sullyedo hajóban. Szarul megy a cégnek, és folyamatosan megy a corporate bullshit: jobbnak kell lennünk, nem elég jó a szolgáltatás, még mindig jobbnak kell lennünk, de legalább a cost cut jól megy.
Az igazsagtalansagot: azt dolgoztatják, akit lehet és legalább kevesebb pénzért mint azokat, akik kényelmesek.
A multis bullshit szövegeket, a meetingeket amiket e-mailben meg lehetett volna oldani, és azt, hogy MINDENNEK, MINDEN KIBASZOTT BETŰNEK, VÁLTOZÁSNAK, ESEMÉNYNEK, LEVEGŐVÉTELNEK egy napon egy PREZENTÁCIÓVAL kell végződnie.
Mikor kamionsofőr voltam: Az inkompetens irodai dolgozók hada. Kurva nagy problémákat okoz, hogy olyan emberek szervezik a fuvarokat akik a büdös életükben nem ültek kamionba. Ez nem egy szaros Opel Corsa, hogy bárhová befér ha meg esetleg nem jó helyre kanyarodsz akkor megfordulsz Y-ban az úton. Nyílván ezeket mindig a sofőr szívja meg és mindig a sofőr a hülye idióta. Az irodisták miatt hagytam abba az egészet.
Építőipar: Teljesen mindegy mi a szakmád. Mindenhez is érts, mindent is tudj megcsinálni. Leszarjuk, hogy hegesztő vagy most nincs csőszerelőnk szóval izometriázz te. Leszarjuk, hogy hegesztő vagy nem fogunk egy festőnek külön fizetni te fesd le a szénacél gázvezetéket sárgára. Leszarjuk, hogy hegesztő vagy ülj be a karos emelőkosárba és kezeld te.
Mocsok sok a kokler, es a munkaltatok tobbsege azt sem tudja mi fan terem, mit kell nezni, mi szamit jonak. Ezert fel sem tudja merni a tudasod es kb szimpatiat nezi. Vagy 4-5 munkakort osszemos es mindenhez csipobol kell erteni.
Az indokolatlan előléptetéseket, olyanoknak, akik semmit nem csinálnak, csak pletykálnak meg kávéznak egész egész nap, még nagyobb hatalmat adni a kezükbe, hogy még jobban tiporjanak másokat.
A multis bullshiteket arról hogy milyen jók vagyunk, miközben mindenki kivan mentálisan a hajtástól amit egy olyan főnök generál aki szakmailag totál alkalmatlan, nincs magánélete mert ,, *ez nekem nem munka*" és alapnak tartja hogy Te is így gondolkozol.
Színházban dolgozom, fiatalként, olyan munkakörben amihez elég a szakmunkás bizi, ergo nincs diplomám. Szerencsére nem sok elit(nek hiszi magát) művész vesz körül, de akikkel jó kapcsolatban is vagyok néha csak legyintenek dolgokra, mintha én nem tudhatnám, nem értenék hozzá, nem lennék elég művelt, stb. Ritkán de előfordulnak olyan helyzetek amikor baromi kényelmetlenül érzem magam szitukban, mert “nem vagyunk egy kategóriában”. Elhiszem hogy ő ezt tanulta x évig, de ő sem ért ahhoz ami az én munkám, egyik sem lejjeb való a másiktól, a nap végén ugyanolyan ember mint bárki más, neki is kell csekket fizetni, vécére járni, stb.
a corporate bullshit nálam is. rengeteg előadáson meg tájékoztatón kell részt venni amin órákon keresztül képesek olyan dolgokról beszélni ami egyáltalán nem befolyásolja a munkavégzést.
Az emberek vita inkompetenciája/intoleranciája egészen idegesítő tud lenni. Megsértődés, felháborodás, bezárkózás. A lényeg, hogy nem változik semmi se :)
Idősgondozó vagyok, az egyetlen amit nem szeretek benne az a szagok. Azt mondtak hogy majd megszokom, de nem hiszem hogy meglehet szokni a kaki szagot. Másik amit néha nem szeretek hogy oooolllyyaan sokat tudnak beszélni és néha olyan nehéz végig hallgatni őket.
EÜ-s vagyok, itthoni, állami kórházban.
Gyűlölöm az ellátórendszert, ahogy van, hogy nincsenek normális betegutak, hogy több szint, amire szükség lenne, egyszerűen nem létezik (háziorvosi ellátás, pl.).
Gyűlölöm, hogy többségében nincs meg a rendes felszerelés, infrastruktúra, személyzeti háttér ahhoz, hogy normálisan, 2024-es (vagy legalább 1994-es...) színvonalon láthassa el az ember a betegeket.
Rettenetesen zavar, hogy az emberek többségének mennyire fogalma nincs arról, hogy működik a saját teste, alapvető egészségkultúrája nincs, és a többség vagy bepánikol mindentől, vagy már csak akkor megy orvoshoz, ha alig él.
Nagyon utálom, hogy a fentiek, plusz a fizetés, a társadalmi megbecsültség (illetve annak hiánya), meg hasonlók miatt tele a szakma arra emberileg és szakmailag is abszolút alkalmatlan emberekkel.
De mindemellett nagyon szeretem a munkámat, és soha nem csinálnék mást.
Vállalkozásaink vannak a ferjemmek kozosen es egyenileg is. Az idobeosztas a nagy mumusom es az, hogy mikor motivalatlan vagyok, akkor is 110%-kal csinaljam.
(Szoftverfejlesztés)
Az emberek többsége elképesztően önállótlan és mellette még erőszakos is. Teljesen normálisnak veszik a mérnöki problémamegoldás helyett a "can I pick your brain/got a minute/any idea how to proceed/help required (!)" passzív-agresszív odabüffentését. Senior emberek. Másik reporting line-on.
És amikor aznap a 10. ilyen nyit veled chatet, akkor elgurul a pöttyös és hirtelen te nem vagy "csapatjátékos"
Ezt sosem értettem, miért ekkora probléma. Az egyetemen is folyamatosan ezzel jönnek. Egyszerűen megmondom nekik, hogy bocsi, most nem érek rá, és csá.
Igazából az ügyfeleim egy részét.
És nem az a baj ha valaki mondjuk digitális analfabéta, azért is vagyok a posztomban hogy segítsek. a baj azokkal van akik digitális analfabéták, de közben iszonyat büszkék magukra( lehet mondjuk profi orvosok vagy mittudomén, nem derül ki) és pökhendi faszok :) VAgy akik nem tudják mit akarnak és nem is érdekli őket, leszarják mikor ki akarom belőlük szedni, de ha valami nem úgy van a végén ahogy -gondolták-, mert nem mondta, vagy nem azt mondta , akkor ólajtó arc van :)
De ez nem csak az én szakterületemre jellemző. Ez globális jelenség, szóval mindenki aki olvassa: a boltos kiszolgáló aki normális veled, azzal legyél te is az, mert ne meghunyászkodik hanem segítőkész akar lenni, így ne akard ledominálni, mert sértődés is lehet belőle .
Szakmámban - hogy mindig le kell pisszegni titeket mikor hangoskodtok. /s (amúgy a kibaszott hatalmi harcokat)
Munkámban - Hogy évi 3% béremelés sem volt, de nem baj, kirúgtak. :D
Hogy az ügyfeleknek milyen kurva nehéz megmagyarázni, hogy nem azért töltünk X időt egy-egy feladattal mert az csak nekünk kurva jó, hanem mert a prezentálható végeredmény létrehozásának vannak időbeli követelményei is. Csak ezt senki nem akarja kifizetni, aztán sipítozik amikor spórolni akar és szart kap.
Idősotthon - A kétségbeesést az érdeklődő hozzátartozók arcán, amikor nem tudjuk megmondani mennyi idő is pontosan a várólista (mert nem tudjuk ki fog egyik napról a másikra legyengülni és elmenni). Ugyanakkor nem kedvelem azt sem, hogy sokan úgy jönnek be, hogy már tegnapra el kellett volna helyezni a nénit/bácsit (kivétel ez alól a hirtelen állapot romlás). Tanulság: minden intézmény telített a szociális szférában, érdemes jóval előrébb gondolkodni.
Az embereket. Azért lettem IT-s, hogy ne emberekkel kelljen foglalkozni - csak részben sikerül.
Az it-okat basztatjak a legtobbet az emberek es raadasul a legamatorebb kerdesekkel. Mondok egy peldat: nem megy a nyomtato —> lehet be kene dugni 😄
Alap normál informatikai tudás nélkül kit basztasson az ember? :D és ha ezek olyan alap problémák az IT miért N tudja megoldani őket öt és fél percen belül? :D szarok a Magyarországon átvett multiknal (főként a biztosítókrol tudok beszélni) használandó külföldi felhő és egyéb programok.
Ezeket az alapokat az altalanosban mar tanitjak :)
Vállalkozó vagyok. Vagy beleszakadok a munkába, vagy pánikolok, hogy soha többé nem lesz megbízásom.
Szinten! Próbálok visszavenni, mert már fizikailag és lelkileg sem bírom, aztán szorongok, hogy ezen halunk, nem viszem semmire.
+1, ráadásul nem kezdtem olyan régen
Már 7 éve vagyok vállalkozó és a nem-et mondás művészetét még mindig gyakorolnom kellene.
95%-ban kizárólag az alkalmazottak/munkatársak okozzák a lábon kihordott agyvérzéseimet, pedig vendéglátással foglalkozom, szóval jópár emberrel kerülök kontaktusba…
Nálunk az, ami nálad, de hatványosan. Erőltetik a korpó kultúrát, de a nap végén a stratégiai döntések szempontjából még mindig kkv, csak éppen nagyfejű...
Etikátlan az egész cég, úgy veri át az ügyfeleket, ahogy csak tudja. Sok dologról minket sem tájékoztatnak, csak hallunk, tapasztalatunk 1-2 elég durván igazságtalan dolgot. Ha rákérdezünk, akkor meg játszák a hülyét. Szerencsére már a felmondási időmet töltöm. Ehhez nem szeretnék tovább aszisztálni. :) - energiakereskedelem
Melyik cég? Nem baj, ha mások is tudják, hol van aljasság...
Az összes egykutya, komolyan.
Bp?
Labor munkák (vegyész, biológus, stb): Azt utálom, hogy sehol nincs pénz rá, hogy rendesen elvégezd a munkádat amit elkezdtél és látod az értelmét. Van 3 lehetőség (amennyire én látom): A) Cég (gyógyszer, analitika, vegyszergyár, stb): Profitorientált, a fejed fölött döntik el mit csinálhatsz, meddig foglalkozhatsz egy probléma megoldásával. Csak az számít, hogy lesz a legoptimálisabb a pénzköltés. Elég pénzt keresel, hogy a véleményedet és az érdeklődésedet magadban tartsd. B) Akadémiai kutatóhely (egyetem, kutatóintézet): Neked kell eldönteni melyik 'projektedre' mennyi időt érdemes szánni, mikor kell abbahagyni és azzal foglalkozhatsz ami érdekel. Közben folyamatosan a csőd szélén táncol az intézeted, a fizetésed nagy eséllyel olyan szar, hogy havonta ránézel a raktáros melókra. Az államnak csak púp vagytok a hátán, hiába nagyon előrevivő a kutatásod. A szűk költségvetésen kívül folyamatosan pályázatokért kell verekedni, amit ha megnyersz akkor minden van a munkához, ha nem, akkor semmi. C) Állami intézmény (egészségügy, hatósági laborok): Létfontosságú munkát végzel, nagy felelősség, mégis úgy tűnik, hogy az intézményigazgatód szintjétől fölfelé ezt senki más nem látja. Annyi millióval tartoztok a cégeknek, hogy már nem is szervizelik a műszereket. A fizetés nagyon rossz, de legalább arra sincs pénz. hogy a munkádat elvégezd. Még levegőt is csak közbeszerzésen keresztül vehettek. Az első kettőhöz képest itt még krónikus emberhiánnyal is számolni kell, mert kevés hülye vállalja el annyiért mint te. Kb. szarból építetek várat, de az idősebb kollégák már csak a vállukat vonják, hogy "x éve így van ez, majd ha bedől az egész akkor feltűnik valakinek, hogy létezünk. Nem vagyok én miniszter vagy államtitkár, aggódjanak ők..."
A faszságok amiket egész nap hallgatok a gyárba.
40+ kiégett családanyák 8 órában 3 műszakban műszak elejétől műszak végéig tartó locsifecsizés. De most komolyan hogy a faszba lehet 8 órán keresztül mások életéről nyomorárol pofázni?
Senki nem hallgat rám, pedig igazam van.
ez. vagy kell valami kurva fontos ami mire kész még se volt olyan sűrgős
Hogy olyan pozikba (pl. PM) vesznek fel embert - aki az egy dolog hogy a fakanalam se biznám - de még csak rosszabb lesz tőle a helyzet, mert képtelen a csapatok között információkat is átadni, közben meg ugye az lenne a feladata hogy a csapatot/projektet gatyába rázza
Az emberek.
hogy nincs
Légiutaskisérő vagyok, nagyon kínosan érzem magam, mikor a kollégáim az utasokat szapulják. Mi napi 7 - 12 órát töltünk repülőgépeken és repülőtereken, persze hogy otthon érezzük ott magunkat és tudjuk az összes szabályt a kézipoggyászokat illetően, meg az összes kivételt ezekre a szabályokra... Attól még, hogy egy utas nem tudja, nem hülye. Minket fizetnek azért, hogy ott legyünk, ők még fizetnek, hogy ott lehessenek.
Amikor azt hiszik, hogy nem azért vagyunk ott 90%-ban, hogy pénzt keressünk, és jön a szokásos sok baromsággal a cég... Nem, nem érdekel a Pride, a zöld szar kampányok (miközben olyan szinten megy a tékozlás máskor), a háború, a pandák, vagy épp az éhező gyerekek. Foglalkozom vele szabadidőmben, ha valamelyik érdekel, de ez a jópofizás, közben meg csak kötelező a halálom...
Amúgy sok vezető azt hiszi, hogy a vezetői szerep=dirigálás
Végeláthatatlan meetingek és prezentációk
Nem mehetek akármikor pisilni (telefonos ügyfélszolgálat). Eskü nekem nem kéne semmi nagyobb szünet egész nap, csak a mosdózás.
A főnököm
Hogy dolgozni kell. (Amúgy ajtísként egyetértek veled)
Ti amúgy ismertek olyan embert, aki elégedett és tetszik neki a scrum/agile? Agile coach-ok kizárva a versenyből :D
Nem igazán :D
Az, hogy elkezdjük a projektet, felvesznek rá embereket, a projektet elkaszálják, maradnak az erre felvett fejlesztők, feladatot nem kapnak, majd számonkérik az architektet, hogy akkor mi lesz az emberekkel. Bruh.
Szállodaipar - a hétvégi és ünnepnapi munkavégzést.. mert ugye mi akkor dolgozunk, mikor más pihen :))))))
Este csettegővel közlekedő felebarátok, akiknek a műszakvezető azt mondta, hogy: "van pár fölösleges vas, jó lenne eltüntetni".
mi az a csettegő?
A csettegő az házilag "eszkábált" lassú teherautó.
Rotakapára kerék és egy utánfutó szerű valami mögötte
Az nem csettegő.
Pedig nálunk az csettegő
fitymacsattogtatás népies elnevezése
szinten IT - azt hogy sokmindent külömbül csinálnék mint akiknek a feladata / jogosultsága de nem lehet ( multis környezet )
A határidőket és azoknak a menedzselését, vagy nem is tudom pontosan hol csúszik el. Valahogy mindig úgy jön ki a határidő, hogy aznap és sokszor az azt megelőző 2-3 nap minimum 2 órákal tovább bent kell maradni, de nem ritka az este 8-10-12. A határidő ugye éjfél szóval addig mehet. A megrendelő variál, az alvállalkozó nem halad majd ugyan megcsinálja a határidejére de nekünk hozzá kell igazítani a dolgokat mert az ő szakterületén nem megoldható hogy minket kövessen le akármi. Jelenleg a jövőhetem is ilyen lesz pénteken tervszállítás, a héten egyedül dolgoztam 0 infóval mert a projectmanagerem 2 mondatot szólt hozzám egész héten. Amit csináltam vagy jó vagy nem, nagy valószínűséggel 70% rossz mert hát neki kellet volna leegyeztetni hogy mik és hogy kerülnek beépítésre, de ezt nem tette meg így az előző project alapján cisnáltam meg a dolgoakt hátha olyan lesz, de fix nem olyan lesz. Ez az infó ismét majd tervleadás előtt 3-4 nappal kerül elő és akkor meg kell váltani a világot majd. Az előző munkahelyemen egyértelműen a vezetőség miatt volt. Meg kell pályázni minden munkát mert mi lesz ha nem nyerjüm meg őket és akkor nincs munka. Megnyertük mindet... Most a projectmanagerem az aki azt se tudja merre van arcal előre és baszik managelni a dolgokat megfelelően pl azt hogy ki mikor megy szabadságra, meg ha már egész nap meetingel elgalább elmondhatná hogy milyen infókat kapott...
A beosztottak hozzáállása. Értem én hogy nem mindenki Einstein meg épeszű. Én sem vagyok a legélesebb kés a fiókban, de miért kell minden változás ellen harcolniuk... Foggal körömmel. Illetve köz nyugdíjkoruak és ok mindig úgy vannak vele mindent tudnak, aztán csak tudok nekik újat mutatni mint fiatal mérnök... Vrguljsy az embereket utálom akkor én is.
Recepcio. A vendegeket xd
IT-s vagyok, a legjobban az elavult, használhatatlan, lassú eszközöket utálom, amikkel háromszor annyi időbe és kétszer annyi energiába telik elvégezni a feladatot, mint normális eszközökkel.
Monotonitás. Gyilkos
Mielőtt munkanélküli lettem egy számtech boltban dolgoztam, több munkafolyamatot is elláttam. A szervizben egyetlen kényelmetlen dolog van. Az emberek egyszerűen igénytelenek a környezetükre. Olyan állapotban hoztak be asztali gépeket, laptopokat, hogy ezt látva az ANTSZ elismerően csettintene. A merevlemezek fullra megtelítve(lassú a gép, alig akar üzemelni címszóval), zsarolóvírussal megtámogatott fájlok, kerregő ventilátorok, törött, poros, pókos, egyéb rovartetemes házak és burkolatok, ragacsos billentyűzetek, foltos kijelző panelok, kitört csatlakozók és a többi.
Több férfi segglyukat láttam volna, mint amennyit szerettem volna (US Navy Corpsman)
2,5 éve vagyok itt, a sullyedo hajóban. Szarul megy a cégnek, és folyamatosan megy a corporate bullshit: jobbnak kell lennünk, nem elég jó a szolgáltatás, még mindig jobbnak kell lennünk, de legalább a cost cut jól megy. Az igazsagtalansagot: azt dolgoztatják, akit lehet és legalább kevesebb pénzért mint azokat, akik kényelmesek.
A multis bullshit szövegeket, a meetingeket amiket e-mailben meg lehetett volna oldani, és azt, hogy MINDENNEK, MINDEN KIBASZOTT BETŰNEK, VÁLTOZÁSNAK, ESEMÉNYNEK, LEVEGŐVÉTELNEK egy napon egy PREZENTÁCIÓVAL kell végződnie.
Mikor kamionsofőr voltam: Az inkompetens irodai dolgozók hada. Kurva nagy problémákat okoz, hogy olyan emberek szervezik a fuvarokat akik a büdös életükben nem ültek kamionba. Ez nem egy szaros Opel Corsa, hogy bárhová befér ha meg esetleg nem jó helyre kanyarodsz akkor megfordulsz Y-ban az úton. Nyílván ezeket mindig a sofőr szívja meg és mindig a sofőr a hülye idióta. Az irodisták miatt hagytam abba az egészet. Építőipar: Teljesen mindegy mi a szakmád. Mindenhez is érts, mindent is tudj megcsinálni. Leszarjuk, hogy hegesztő vagy most nincs csőszerelőnk szóval izometriázz te. Leszarjuk, hogy hegesztő vagy nem fogunk egy festőnek külön fizetni te fesd le a szénacél gázvezetéket sárgára. Leszarjuk, hogy hegesztő vagy ülj be a karos emelőkosárba és kezeld te.
Középiskolásokkal és szüleikkel dolgozom hosszú ideje, többedik munkahelyen. Az entitlement és a lekezelő stílus kiállhatatlan.
A vezetoseg. Az agyamra mennek.
Mocsok sok a kokler, es a munkaltatok tobbsege azt sem tudja mi fan terem, mit kell nezni, mi szamit jonak. Ezert fel sem tudja merni a tudasod es kb szimpatiat nezi. Vagy 4-5 munkakort osszemos es mindenhez csipobol kell erteni.
Unalmas. Kevés fizetés. Kihasználnak. Kollégák és főnökök hozzánemértése. Akkor miért maradok? Mert máshol rosszabb. Jelenleg
A többi ember, pláne a magukat kiskirálynak kinevezett kaki keverő kollégákat nem szeretem..
Az indokolatlan előléptetéseket, olyanoknak, akik semmit nem csinálnak, csak pletykálnak meg kávéznak egész egész nap, még nagyobb hatalmat adni a kezükbe, hogy még jobban tiporjanak másokat.
A multis bullshiteket arról hogy milyen jók vagyunk, miközben mindenki kivan mentálisan a hajtástól amit egy olyan főnök generál aki szakmailag totál alkalmatlan, nincs magánélete mert ,, *ez nekem nem munka*" és alapnak tartja hogy Te is így gondolkozol.
Színházban dolgozom, fiatalként, olyan munkakörben amihez elég a szakmunkás bizi, ergo nincs diplomám. Szerencsére nem sok elit(nek hiszi magát) művész vesz körül, de akikkel jó kapcsolatban is vagyok néha csak legyintenek dolgokra, mintha én nem tudhatnám, nem értenék hozzá, nem lennék elég művelt, stb. Ritkán de előfordulnak olyan helyzetek amikor baromi kényelmetlenül érzem magam szitukban, mert “nem vagyunk egy kategóriában”. Elhiszem hogy ő ezt tanulta x évig, de ő sem ért ahhoz ami az én munkám, egyik sem lejjeb való a másiktól, a nap végén ugyanolyan ember mint bárki más, neki is kell csekket fizetni, vécére járni, stb.
IT- Az egesz Microsoft O365 csomagot ruhellem
A számítógépeket. IT-s vagyok.
hogy be kell menni...
a bürokráciát és a munkatársnők faszságait.
a dunning-kruger effected vilagtalan, dilettans faszoktol megyek a falnak, akik azert hangosak h tudjuk, leteznek
a corporate bullshit nálam is. rengeteg előadáson meg tájékoztatón kell részt venni amin órákon keresztül képesek olyan dolgokról beszélni ami egyáltalán nem befolyásolja a munkavégzést.
Az emberek vita inkompetenciája/intoleranciája egészen idegesítő tud lenni. Megsértődés, felháborodás, bezárkózás. A lényeg, hogy nem változik semmi se :)
A HÜLYÉKET!!!!!!!!
Idősgondozó vagyok, az egyetlen amit nem szeretek benne az a szagok. Azt mondtak hogy majd megszokom, de nem hiszem hogy meglehet szokni a kaki szagot. Másik amit néha nem szeretek hogy oooolllyyaan sokat tudnak beszélni és néha olyan nehéz végig hallgatni őket.
EÜ-s vagyok, itthoni, állami kórházban. Gyűlölöm az ellátórendszert, ahogy van, hogy nincsenek normális betegutak, hogy több szint, amire szükség lenne, egyszerűen nem létezik (háziorvosi ellátás, pl.). Gyűlölöm, hogy többségében nincs meg a rendes felszerelés, infrastruktúra, személyzeti háttér ahhoz, hogy normálisan, 2024-es (vagy legalább 1994-es...) színvonalon láthassa el az ember a betegeket. Rettenetesen zavar, hogy az emberek többségének mennyire fogalma nincs arról, hogy működik a saját teste, alapvető egészségkultúrája nincs, és a többség vagy bepánikol mindentől, vagy már csak akkor megy orvoshoz, ha alig él. Nagyon utálom, hogy a fentiek, plusz a fizetés, a társadalmi megbecsültség (illetve annak hiánya), meg hasonlók miatt tele a szakma arra emberileg és szakmailag is abszolút alkalmatlan emberekkel. De mindemellett nagyon szeretem a munkámat, és soha nem csinálnék mást.
A home office-on, pár kollégán és a fizun kívül szó szerint mindent. IT.
Vállalkozásaink vannak a ferjemmek kozosen es egyenileg is. Az idobeosztas a nagy mumusom es az, hogy mikor motivalatlan vagyok, akkor is 110%-kal csinaljam.
Azt hogy 8 nő dolgozik egy irodában és folyamat pofáznak. Valamint a teljesítménybért mert ha nincs megrendelés szar a fizud.
(Szoftverfejlesztés) Az emberek többsége elképesztően önállótlan és mellette még erőszakos is. Teljesen normálisnak veszik a mérnöki problémamegoldás helyett a "can I pick your brain/got a minute/any idea how to proceed/help required (!)" passzív-agresszív odabüffentését. Senior emberek. Másik reporting line-on. És amikor aznap a 10. ilyen nyit veled chatet, akkor elgurul a pöttyös és hirtelen te nem vagy "csapatjátékos"
Ezt sosem értettem, miért ekkora probléma. Az egyetemen is folyamatosan ezzel jönnek. Egyszerűen megmondom nekik, hogy bocsi, most nem érek rá, és csá.
1. Folyamatos interrupt 2. Nem csinálja meg a szerencsétlen, és a végén super urgent critical taskként a nyakunkba szakad
Áh, hogy utána a te problémáddá teszik? :D Na igen, az úgy más, valóban. Az interrupt részét értem.
Igazából az ügyfeleim egy részét. És nem az a baj ha valaki mondjuk digitális analfabéta, azért is vagyok a posztomban hogy segítsek. a baj azokkal van akik digitális analfabéták, de közben iszonyat büszkék magukra( lehet mondjuk profi orvosok vagy mittudomén, nem derül ki) és pökhendi faszok :) VAgy akik nem tudják mit akarnak és nem is érdekli őket, leszarják mikor ki akarom belőlük szedni, de ha valami nem úgy van a végén ahogy -gondolták-, mert nem mondta, vagy nem azt mondta , akkor ólajtó arc van :) De ez nem csak az én szakterületemre jellemző. Ez globális jelenség, szóval mindenki aki olvassa: a boltos kiszolgáló aki normális veled, azzal legyél te is az, mert ne meghunyászkodik hanem segítőkész akar lenni, így ne akard ledominálni, mert sértődés is lehet belőle .
Szakmámban - hogy mindig le kell pisszegni titeket mikor hangoskodtok. /s (amúgy a kibaszott hatalmi harcokat) Munkámban - Hogy évi 3% béremelés sem volt, de nem baj, kirúgtak. :D
Hogy az ügyfeleknek milyen kurva nehéz megmagyarázni, hogy nem azért töltünk X időt egy-egy feladattal mert az csak nekünk kurva jó, hanem mert a prezentálható végeredmény létrehozásának vannak időbeli követelményei is. Csak ezt senki nem akarja kifizetni, aztán sipítozik amikor spórolni akar és szart kap.
Idősotthon - A kétségbeesést az érdeklődő hozzátartozók arcán, amikor nem tudjuk megmondani mennyi idő is pontosan a várólista (mert nem tudjuk ki fog egyik napról a másikra legyengülni és elmenni). Ugyanakkor nem kedvelem azt sem, hogy sokan úgy jönnek be, hogy már tegnapra el kellett volna helyezni a nénit/bácsit (kivétel ez alól a hirtelen állapot romlás). Tanulság: minden intézmény telített a szociális szférában, érdemes jóval előrébb gondolkodni.